Az állami vagy önkormányzati feladatokat, illetőleg a jogszabályokban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervekhez és személyekhez. Hagyományosan közfeladatot ellátó szervek a központi vagy autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a rendvédelmi szervek, az önálló szabályozó szervek. Ide sorolandók a különböző önkormányzatok és azok szervei, valamint az olyan tisztségeket betöltő vagy feladatokat ellátó személyek, akik a tevékenységüket jogszabályok alapján, azok keretei között végzik.

Az információszabadságnak a közpénzek felhasználásának átláthatósága, illetve a közélet tisztasága vonatkozásában betöltött szerepére tekintettel – közfeladatot ellátó szervnek minősülnek a közpénzzel, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek és személyek is e tevékenységükkel összefüggésben. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. (Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése) „[A] közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol”. [3026/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [19]] Például a „tartós állami tulajdonban lévő anyavállalat meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül”. [25/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [46]] Továbbá „a közfeladatot ellátó szerv meghatározó (legalább többségi) befolyása – irányítása – alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, amely közpénzt kezel, s ezért főszabály szerint – önálló jogi személyisége (elkülönült jogalanyisága) ellenére is – a vonatkozó alaptörvényi és törvényi rendelkezések szerinti adatnyilvánosság biztosítására köteles”. [8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [23]

Az adatok megismeréséhez mindenképpen szükséges például a kapcsolattartást lehetővé tevő adatok – postai vagy elektronikus levelezési cím. Emellett gyakran – elsősorban formai okokból – szükség lehet az érintett nevének ismeretére is. Egyéb adatok megadására nem köteles. Az adatkezelő nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére, és nem kérhet nyilatkozatot az adatkérés céljáról, indokáról. Az állampolgár az igényelt adatok körén túl a kérelemben megjelölheti azt a formát, illetve módot, ahogyan a közérdekű adatokat meg szeretné kapni.