Gyakran ismételt kérdések

Az állami vagy önkormányzati feladatokat, illetőleg a jogszabályokban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervekhez és személyekhez. Hagyományosan közfeladatot ellátó szervek a központi vagy autonóm államigazgatási szervek, a kormányhivatalok, a rendvédelmi szervek, az önálló szabályozó szervek. Ide sorolandók a különböző önkormányzatok és azok szervei, valamint az olyan tisztségeket betöltő vagy feladatokat ellátó személyek, akik a tevékenységüket jogszabályok alapján, azok keretei között végzik.

Az információszabadságnak a közpénzek felhasználásának átláthatósága, illetve a közélet tisztasága vonatkozásában betöltött szerepére tekintettel – közfeladatot ellátó szervnek minősülnek a közpénzzel, közvagyonnal gazdálkodó szervezetek és személyek is e tevékenységükkel összefüggésben. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok. (Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése) „[A] közérdekű adatszolgáltatás kötelezettsége nem függvénye annak, hogy közérdekű adatot birtokló szervezet milyen szervtípusba tartozik, milyen tulajdonban van, milyen tevékenységet folytat, a közérdekű adatszolgáltatásra irányuló kötelezettséget önmagában megteremti az a tény, hogy a szervezet közérdekű adatot birtokol”. [3026/2015. (II. 9.) AB határozat, Indokolás [19]] Például a „tartós állami tulajdonban lévő anyavállalat meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül”. [25/2014. (VII. 22.) AB határozat, Indokolás [46]] Továbbá „a közfeladatot ellátó szerv meghatározó (legalább többségi) befolyása – irányítása – alatt álló gazdasági társaság a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervezetnek minősül, amely közpénzt kezel, s ezért főszabály szerint – önálló jogi személyisége (elkülönült jogalanyisága) ellenére is – a vonatkozó alaptörvényi és törvényi rendelkezések szerinti adatnyilvánosság biztosítására köteles”. [8/2016. (IV. 6.) AB határozat, Indokolás [23]

Az adatok megismeréséhez mindenképpen szükséges például a kapcsolattartást lehetővé tevő adatok – postai vagy elektronikus levelezési cím. Emellett gyakran – elsősorban formai okokból – szükség lehet az érintett nevének ismeretére is. Egyéb adatok megadására nem köteles. Az adatkezelő nem jogosult a személyazonosság ellenőrzésére, és nem kérhet nyilatkozatot az adatkérés céljáról, indokáról. Az állampolgár az igényelt adatok körén túl a kérelemben megjelölheti azt a formát, illetve módot, ahogyan a közérdekű adatokat meg szeretné kapni.

A közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigénylések teljesítése nem csupán egyfajta szolgáltatásnak minősül, hanem egy alkotmányos alapjog érvényesüléséhez elengedhetetlen feladat, így az adatigénylés teljesítésével összefüggő költségek, csak az Infotv. által meghatározott esetekben háríthatók át az adatigénylőre. Három fajta költségelem számítható fel: a másolatkészítés (fénymásolat), a felhasznált adathordozó, a kézbesítés költsége.

Jelentős terjedelmű másolat készítésénél arról is tájékoztatást kell adnia a közfeladatot ellátó szervnek, hogy az adatigénylés mekkora iratmennyiséget ölel fel. Közölni kell az adatigénylővel az adatigénylés teljesítésének másolatkészítést nem igénylő lehetőségeit is (pl. betekintés lehetősége). Az adathordozó jogszabályban meghatározott anyagköltségén és a kézbesítés postai költségén túl más költségelem nem számolható el azt a közfeladatot ellátó szerv maga viseli.

A legkisebb megállapítható költségtérítési összeg mértéke 10.000 Ft, a legmagasabb, maximális összeg 190 000 Forint, a költségtérítés megállapítása nem kötelező, arról a szerv maga dönt, illetve azt mellőzheti is. https://njt.hu/jogszabaly/2016-301-20-22

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg:

• nem közérdekből nyilvános (tehát védendő) személyes adatok;

• minősített adatok [Infotv. 27. § (1) bekezdés];

• bizonyos, törvényben meghatározott érdekek védelme miatt meg nem ismerhető adatok [Infotv. 27. § (2) bekezdés]: honvédelmi érdekből; nemzetbiztonsági érdekből; bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében; környezet- vagy természetvédelmi érdekből; központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel; bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel; a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel

• üzleti titok [Infotv. 27. § (3)-(3b) bekezdés];

• védett ismeret [Ptk. 2:47. §];

• az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekének védelme miatt, uniós jogi aktus alapján meg nem ismerhető adatok;

• döntés megalapozását szolgáló adatok [Infotv. 27. § (5) és (6) bek.]

A közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében az adatigénylő jogosult bírósághoz fordulni. A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított 30 napon belül kell megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen.

Az igénylő dönthet úgy is, hogy az adatkezelő jogsértő eljárása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát kezdeményezi.

A közfeladatok illetéktelen befolyástól mentes ellátását szolgálja az, hogy a döntés megalapozását szolgáló adatok, illetve az azokat tartalmazó dokumentumok legfeljebb tíz évig elzárhatók a nyilvánosság elől. Erre azonban csak akkor van lehetőség, amennyiben a nyilvánosság kizárása nem vezet a döntési folyamat átláthatatlanná tételéhez, illetőleg, ha erősebb közérdek fűződik az adatok titokban tartásához, mint azok nyilvánosságra hozatalához. Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatók el a nyilvánosságtól azok az információk, amelyek ténylegesen a döntési folyamat részét képezik, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét, vagy például egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna. A védelem a döntés meghozatala után is megilleti azokat az adatokat, amelyek a megismerése veszélyeztetné az érintett szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.

A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően akkor is elutasítható, ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja. Amennyiben tehát a kérdéses információ olyan adatösszesség része, amelynek egyes elemei tekintetében már döntés született, de más elemei még további döntés tárgyai lesznek, ez utóbbi adatok tekintetében az első döntés meghozatala után nem érvényesül a nyilvánosság. Annak eldöntése, hogy melyik adat kapcsolódhat adott esetben egy további döntéshez, nem teljesen egyértelmű. Egy információ gyakorlatilag számtalan további tevékenység vagy döntés alapjául szolgálhat, az információszabadság korlátozásának ilyen tág értelmezése azonban alaptörvény-ellenes lenne. 

A közfeladatot ellátó szerveknek mérlegelniük kell, hogy – a döntés meghozatalát követően – az egyes adatok tekintetében fennáll-e olyan közérdek, amely a nyilvánosság korlátozását indokolná. Amennyiben nem, például az adott döntés megszületett, további intézkedések már nem szükségesek, a döntés megalapozását szolgáló adatok megismerhetőségét biztosítani kell. Hasonló mérlegelésre van szükség a további döntések meghozatalához szükséges információk tekintetében: ebben a tekintetben azt kell megvizsgálni, hogy van-e olyan döntés, amelynek részrehajlásmentes meghozatalát a korábban keletkezett döntés megalapozását szolgáló adatok veszélyeztethetnék. Ilyen indokok hiányában az információszabadság korlátozására nem kerülhet sor.

Az Infotv. 29. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. A Hatóság ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar jogrendszerben az egyes dokumentumok vonatkozásában azonban nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül. Ez azt jelenti, hogy egy dokumentum egésze nem minősülhet nem nyilvánosnak, hanem kizárólag az abban szereplő egyes adatok megismerhetősége eshet korlátozás alá. Ez magából az Alaptörvényből és az Infotv. fogalomhasználatából is egyértelműen következik. Következésképpen, amennyiben a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni [Infotv. 30. § (1) bekezdés].

Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja. A védett ismeretek körébe tartozik az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása. [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény]

A piaci, profitorientált tevékenységet folytató állami cégek hivatkozhatnak arra, hogy bizonyos adatok nyilvánossága már „az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna”. Ez azonban „nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét”. Továbbá, mivel az adatokat kezelő gazdasági társaság mérlegelésétől függ az adatok kiadhatóságának eldöntése, figyelembe kell venni az Alkotmánybíróság vonatkozó gyakorlatát, valamint az Infotv. 30. § (5) bekezdését. Nem lehet viszont üzleti titokra hivatkozni abban az esetben, ha az érintett közfeladatot ellátó szervet jogszabály jelölt ki bizonyos feladatok ellátására, valamint nem korlátozható ezen az alapon az információszabadság az állami monopolfeladatokat ellátó gazdasági társaságok tekintetében. Jó gyakorlat lehet az, ha az üzleti titok jogosultja (a közbeszerzési eljárásokhoz hasonlóan) a kontraktus során közfeladatot ellátó szerv számára megjelöli, hogy mely adatai is miért minősülnek üzleti titoknak, illetve védett ismeretnek.

Amennyiben a megismerni kívánt adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Ilyenkor a közfeladatot ellátó szerv köteles az érintett adatokat tartalmazó oldalra mutató linket vagy URL-t az igénylő rendelkezésére bocsátani feltéve, hogy ott valamennyi igényelt adat maradéktalanul megtalálható. Amennyiben ugyanis csak egy általános, az adott aloldalt is magában foglaló holnapra történik a navigáció, ahol az adatok megtalálása további keresést igényel, az információszabadság nem érvényesül kellőképpen, az adatigénylés teljesítése nem felel meg az információszabadság, mint alapvető jog céljának és rendeltetésének. Jó gyakorlat lehet a közfeladatot ellátó szerv részéről, ha a már teljesített adatigényléseket, az adatigénylő személyének felismerhetetlenné tételével, a honlapján közzéteszi, így a későbbi azonos tárgyú adatigényléseket a link megküldésével is teljesítheti.

Ha egy adat közérdekű, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy nyilvános is, mivel az adatok megismerhetősége törvény által, alkotmányos keretek között átmenetileg korlátozható. A közfeladatot ellátó szerv megtagadhatja (illetve köteles megtagadni) az adatigénylés teljesítését, amennyiben az olyan adatokra vonatkozik, amelyek tekintetében a nyilvánosság korlátozható és a nyilvánosságra hozatal sérti a közérdeket. Ilyen esetekben az érintett szerv köteles a megtagadásról, annak indokaival, valamint az igénylőt megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, az igény beérkezését követő 15 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus úton értesíteni. A megfelelő indokolás és megalapozottság hiányában bekövetkezik a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő alapvető jog sérelme.

A közfeladatot ellátó szervek nem utasíthatják el egy dokumentum megismerését arra hivatkozással, hogy az az igénylő által meg nem ismerhető adatokat is tartalmaz. Pusztán formai okok alapján nem lehet megtagadni a teljesítést. A szervek ilyenkor kötelesek tartalmi vizsgálat keretében minden egyes adat vonatkozásában megvizsgálni a nyilvánosság korlátozásának indokoltságát, szükségességét. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni. Az igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar anyanyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven fogalmazza meg.

Ha a megtagadás tekintetében törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni. A közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél (nyomós közérdek teszt).