Önellenőrzést támogató "compliance" útmutató

Az útmutató a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének felmérésére irányuló eszköztárra vonatkozik. A különböző államok, jogrendszerek sajátosságaihoz igazított önértékelési eszközök közös jellemzője, hogy az önértékelő teszten elért eredmény mellett bemutatják a követhető legjobb gyakorlatokat (best practice) is. Kiindulópont, hogy az információszabadsággal kapcsolatos jógyakorlat kialakítása a jogszabályi megfelelésen felül az adott szerv egyértelmű érdeke pénzügyi és reputációs (közbizalmat érintő) előnyökkel. Egy jó közzétételi gyakorlat eleve képes csökkenteni a beérkező adatigénylések számát, míg a gyorsan megválaszolt adatigénylések és az adatigénylések hatékony teljesítését lehetővé tévő belső rendszerek kialakítása minimalizálja az információszabadsággal összefüggő viták és perek számát. A közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezelő szervek és a polgárok közötti hatékony, nyitottságra és bizalomra épülő kommunikáció önmagában is felbecsülhetetlen értéket jelent.

Az információszabadsággal kapcsolatos önértékelés célja a szervezet információszabadsággal összefüggő ismereteinek bővítése, a szervezeti kultúra pozitív irányba történő elmozdítása – és nem az adatkezelő büntetése. Ezzel egy sorvezetőt kap az adatgazda az információs jogokkal kapcsolatos gyakorlata áttekintéséhez, amely segít a hiányosságok és a jól működő területek azonosításában. A kitöltött önértékelési dokumentáció önmagában is információs értékkel bír, emellett alapot adhat a gyakorlat javítását szolgáló intézkedési tervek kialakítására. Az önértékelés folyamatának bemutatása és a kapcsolódó kitöltési útmutató azt hivatott biztosítani, hogy előzetes szakértői ismeretek nélkül is hatékonyan, könnyen elvégezhető legyen az önértékelés, és bármely adatkezelő előtt nyitva álljon az információszabadsággal kapcsolatos szervezeti ismeretek bővítése.

A kutatás részeként kidolgozott eszköztár rövid, bevezető kérdéssorában mindössze 10 eldöntendő kérdés szerepel. Ezek a kérdések tisztázzák, hogy a szervezet az információszabadság kötelezetti oldalához tartozik-e, milyen kötelezettségek terhelik, továbbá segítik az alapfogalmak értelmezését. Már ennek alapján képes lehet az önértékelés elvégzője a fontos hiányosságokat azonosítani, esetleg visszaigazolást kapni arról, hogy a szervezetét nem, vagy csak nagyon szűk körben érintik ezek a kötelezettségek. Az önértékelés témakörök szerinti csoportosításban, részletekben is elvégezhető, és az értékelések is témaköri bontásban szerepelnek. Ez segíti az adatkezelőket, hogy igény szerint egyszerre kisebb idő- és energiaráfordítással is eredményt érhessenek el, vagy kezelhető mennyiségű, de már a gyakorlatban is hasznosítható, rendszerezett visszajelzést gyűjthessenek be. Az áttekinthető, moduláris rendszer alapján később a gyakorlatban felmerülő, esetlegesen részletesebb választ igénylő kérdésekre az önértékelést korábban elvégző szervezet könnyebben megtalálja a választ.