Átláthatósági kézikönyv

Az Átláthatósági kézikönyv az információszabadság mint alapjoggal kapcsolatos jogosultságokat, valamint kötelezettségeket és ezek egymással összefüggő rendszerét mutatja be. A közérdekű adatok megismerhetősége a transzparencia, valamint a szólás- és véleménynyilvánítás alkotmányosan védett szabadsága szempontjából is alapvető fontosságú. A vélemény szabad kinyilvánításának joga azonban kizárólag akkor gyakorolható, ha a polgárok hozzáférnek a lényeges, legtöbbször valamely közhatalmi szervre vagy közpénzt használó szervezetre vonatkozó, vagy ilyen szerv/szervezet birtokában lévő információhoz.

Magyarország a rendszerváltoztatást követően a polgárok személyes autonómiáját és privátszféráját minél teljesebben védő, ugyanakkor a közhatalom nagyfokú átláthatóságát biztosító szabályozás kidolgozására törekedett. Ennek az a lényege, hogy a polgárt a személyes adataival összefüggésben megillető jogok – vagyis az információs önrendelkezés joga – érvényesüljenek minél szélesebb körben, és a hatalom a privátszféra minél kisebb részéhez férjen hozzá. Ezzel szemben a közhatalom működjék átláthatóan, ami akkor valósul meg, ha a közérdekű adatokat, valamint a közérdekből nyilvános adatokat bárki könnyen és szabadon megismerheti.

Az információszabadság jogi kereteinek a kijelölésében a hivatkozott jogszabályi előírásokon túl a NAIH döntései, valamint számos bírósági ítélet és alkotmánybírósági határozat is szerepet játszik. A jogszabályok és azok előírásainak a gyakorlati értelmezése együttesen határozzák meg azt, hogy ki milyen adatokat jogosult megismerni, illetve az adatokat birtokló szervezeteket miféle kötelezettségek terhelik. Továbbá azt, hogy a közérdekű adatokhoz történő hozzáférést milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben lehet, illetve kell korlátozni.